Hát ha szeretnél egy csöpséget gondozni sőt vágysz rá akkor nincs akadálya.Valahogy ki lehet húzni ezt a gazdasági zűr zavart és ez nem lehet akadály, hogy boldog légy a gyermekeddel.Mint te is írtad át siklunk a kevés boldogságon is.Bár én ehhez túlságosan is fiatal vagyok.Ezt nem nagyon érthetem de szerintem ha egy gyerekre vágysz gondozni akarod örömet akarsz neki akkor ez a gazdasági biszbasz nem kéne, hogy akadály legyen.De ezen télleg el lehet gondolkozni, hogy munka nélküliség nincs eböl kifójólag pénz ezért semmi étel csöves leszel majd télen vagy megfagysz vagy ezek.Ez egy fogós kérdés.Üdv:Asder

Szia! Jó kis blog, kíváncsi vagyok mi lesz még a téma. Lehetne majd kicsit több kép, meg színesebb. Én is most fogok továbbtanulni. Hát nem tudom szüleim hogy fgják bírni anyagilag. A diákhitel szerintem egy irgalmatlan nagy átverés. Dolgozhatok látástól mikulásig, és még nem is az enyém lesz majd a pénz. Örülhetnének ,hogy van aki tanul. Ezek után csodálkoznak hogy elhúznak külföldre a friss diplomások. Jól teszik. Mikor itt annyit keresek az áttanult tizen akárhány évemmel, mint külföldön egy eladó? Mondhatom szép.

Asdernél ott egy pont. Akinek van olyan megélhetése, hogy elgondolkozik azon, hogy hülyeség, vagy érdemes e, annál igenis van remény és ha megszorítások által is de lehet gyermeke. Van, aki el se gondolkozik rajta - náluk lehet, tényleg nehéz.
Gondolj bele: menjünk úgy 1000 évet vissza az időben. Az akkori anyáknak, apáknak is megvoltak a maguk problémái mégis vállaltak gyereket. Láthatták maguk körül, hogy lehet gyermekük fiatalon meghal egy betegség miatt; láthatták, hogy az adók mellett nehézkesen fognak megélni; láthatták, hogy a tengernyi harc közepette (főleg vehetünk egy portyázó népcsoportot) állandó veszélyben lehet gyermekük már a kezdetektől fogva, mégis elvállalták.
Akkor? Most mi min nyavalygunk? :)

@Sárky: Hát igen te jobban megtudod fogalmazni ;).

@Asder666: fent vagy amugy még itt?

@Adriennescene: Most készülök aludni szóval Jó8.Majd iskola után elolvasom témákat.Addig is légy jó;).Üdv:Asder

@Asder666: JO 8 NEKED IS :)

Amúgy a témához még annyit: azt az időszakot, amit leírtam, hogy akkor nem volt védekezés nagyon a terhesség ellen. Praktikák biztos voltak, de most nem fogok utána olvasni. De ettől függetlenül nem hajították ki a gyereket, ha megszületett (általában). :D

Szia

Szerintem pont ezek azok az idők, amikor tanulni kell. Hiába adósodik el az ember. Mit tud egyébként csinálni egy korodbeli lány? Vagy elmész valami szakképzésre, hogy a gimi után legyen valami szakmád, ami tulajdonképpen hoz plusz két évet és utána munkát keresel. Vagy keresel magadnak valakit, akivel vállaltok egy-két gyerkőcöt (esetleg egyedül nekivágsz). Sajnos tényleg nagyon nehéz.

Rengeteg országban fizetős a felsőoktatás, nem csak nálunk jelentkeznek ezek a problémák, és sokan nem tudják a felsőoktatást fizetni. Nem hiszem, hogy jó példa az amerikai felsőoktatás (szerintem a mi régi poroszos rendszerünk sokkal eredményesebb), de van egy jó dolog amit érdemes lenne átvenni. Van egy kolléganőm az USÁ-ból, és neki több száz ezer dollár adóssága van, mert neki is fel kellett venni az ottani diákhitelszerűséget. És így vág neki az életnek. Szerintem nekünk még jobb dolgunk van. Meséli, hogy náluk nagyon sok ösztöndíjat lehet szerezni, mert sok gazdag van, akik létrehoznak alapítványokat arra a célra, hogy ösztöndíjat adjanak, ami azért jó, mert a gazdag akkor le tudja írni az adóalapjából. Ez lehetne nálunk egy követendő példa.
Szóval külföldön is ugyanígy jelentkezeik ez a dolog, hogy ha a szülők nem tudnak segíteni, akkor nehéz továbbtanulni. Egy barátom most azért váltott egyetemet egy jóval olcsóbbra, mert nem tudta fizetni a szemeszterenkénti 500 Eurós tandíjat.

De én azt mondom, hogy a tanulás mindig a legjobb befektetés. Nem úgy kell szemlélni, hogy mondjuk 2 millió Ft adóssággal kezdem az életemet. Hanem úgy, hogy ezért vettem valami lehetőséget amivel élhetek és ezt a pénzt az életem során sokszorosan behozom. Azt az adósságot, meg szépen lassan kifizetem, szerencsére ez nem olyan, mint egy lakáshitel.

Jó hosszú lett, sorry :-)